Milyen típusú vírusok okozhatnak felső légúti fertőzéseket?


Tudta, hogy a megfázást több mint 200 különböző típusú vírus is kiválthatja? Ezek a vírusfertőzések tüneteikben eltérőek lehetnek, és a kezelési módszerek sem ugyanazok.


Mindenki ismeri a megfázást. A tipikus tünetei közé tartozik az orrdugulás, orrfolyás, köhögés, torokirritáció és bizonyos esetekben a láz. Ezeket mindannyian többször tapasztaltunk már életünk során. Úgy tűnhet, hogy mindig ugyanaz a betegség, de ez nem minden esetben van így. A megfázás valójában több mint 200 különböző típusú fertőzés gyűjtőfogalma, ami azt jelenti, hogy akár 200 különböző vírustörzs is okozhatja a betegséget.


Milyen vírusok okozhatnak orrfolyást és náthás tüneteket?


A felső légutak fertőzéseit okozó vírusok  több csoportba sorolhatók. A legismertebbek és leggyakoribbak a rhinovírusok, influenzavírusok, adenovírusok, enterovírusok, a koronavírusok és a légúti syncytial vírusok (RSV).

Sokszor találkozik velük az ember a mindennapok során, és ha az általános vagy helyi immunitás legyengül, akut felső légúti fertőzésekként, közismert nevén megfázásként nyilvánulhatnak meg. Egyáltalán nem ritka ezeknek az előfordulása, egy felnőtt egy-egy ilyen fertőzést évente akár 2-4 alkalommal is elkaphat.

A fiatalabb gyermekek esetében normálisnak tekinthető az évi legfeljebb 8 szövődménymentes fertőzés, illetve a közösségbe kerülés első évében akár 12 alkalommal is általános lehet a vírusfertőzések előfordulásának a száma. Ez utóbbi főleg óvodás korban jellemző, hiszen akkorra az általános és helyi nyálkahártya immunitás még nem alakult ki teljesen. Ezen túlmenően a gyerekek gyakran több, immunológiailag éretlen gyermekek nagyobb csoportjában töltik az idejük nagy részét, elősegítve az ilyen típusú vírusok egymás közötti cseréjét.


Meghatátozhatjuk a vírus típusát csak a tünetek alapján?


Az említett vírustípusok többsége nagyon hasonló tüneteket mutat, de intenzitásuk a fertőzött személy egyéni reakciójától is függ. Vannak, akiknél egyszerű megfázásként jelentkezik, orrdugulással vagy enyhe torokirritációval. Másoknál hőemelkedés, láz tapasztalható, mely fej- és testfájdalmakkal is társulhat.

Az influenzavírus, a parainfluenza vírus, a SARS-CoV-2 és a RSV vírus olyan fertőzéseket okoz, amelyek a legtöbb ember számára enyhe formában jelenik meg, valamint a testhőmérséklet emelkedése is előfordulhat. Az ilyen típusú vírusoknál azonban mindig vannak olyan kockázati csoportok, akiknél egy ilyen betegség komplikálttá válhat, és a kezelést a kórházban szükséges folytatni.

Ha egy légúti betegség enyhe, akkor nem keressük aktívan a konkrét kórokozót. További vizsgálatokat általában komplikációk esetén végeznek.


A kezelés mindenféle vírusnál ugyanaz?


Azt mondják, a kezelt megfázás 7 napig tart, a kezeletlen egy hétig. Ez nem igaz. Ha a felső légúti vírusos fertőzést nem kezelik megfelelően, az az alsó légutakra is átterjedhet, vagy szövődményként bakteriális fertőzés is kialakulhat. Ez jelentősen meghosszabbítja a terápia és a keresőképtelenség időtartamát.

Ezért az első tünetek megjelenésekor célszerű azonnal megkezdeni a kezelést, és a betegség előrehaladtával módosítani azt. A terápiának   tünetkezelésből és a vírusok terjedésének visszaszorítását célzó intézkedésekből kell állnia.

A kezelés alapja a jó orrhigiénia, a rendszeres tisztítás és az orrfújás. A légutakban keletkezett váladékot mielőbb el kell távolítani, mert ideális környezetet biztosít a káros baktériumok elszaporodásához. Ha a váladék túl vastag réteget képez, nehéz eltávolítani, ezért megfelelően kell hígítani.

Általánosan előfordulhatnak olyan kellemetlen panaszok, mint például az orrdugulás   és a köhögés. A légutak szabadon tartása fontos, ezért ebben az esetben orrváladék csökkentésére szolgáló gyógyszereket és a köhögés jellegétől függően megfelelő terápiát szükséges alkalmazni. Légyeges megjegyezni, hogy a hurutos köhögést másképp kezeljük, mint a szárazat.

Annak ellenére, hogy a tünetorientált kezelés már régóta jellemző, újdonságnak számít a vírusok szaporodásának és terjedésének visszaszorítása a VIROSTOP termékekkel.


Hogyan védekezzünk a vírusok ellen?


A vírus egy olyan specifikus egység, amely gazdasejt nélkül nem életképes, és nem tud önállóan, a gazdasejt felhasználása nélkül huzamosabb ideig szaporodni. Megfázás során a vírusnak be kell jutnia az orrunk vagy a szájüregünk nyálkahártyáján keresztül a szervezetbe, ahol a saját vírusmásolatuk létrehozására kényszeríti a sejteket. Ezzel egyidejűleg károsíthatja is azokat, és megtámadhatja a többi emberi sejtet is, egyre jobban szétterjedve a szervezetben.

A VIROSTOP öt növényből származó számos polifenol vegyület keverékét tartalmazza, melyek egyedülállóan képesek kötődni a vírusok tapadási helyeihez, így akadályozva a kórokozók bejutását az emberi szervezet sejtjeibe. A VIROSTOP-nak köszönhetően a vírusok szaporodása lelassul, és kevesebb vírus jelenlétében immunrendszerünk hatékonyabban tudja kezelni a támadásokat. A VIROSTOP oldat lokálisan hat, ezért célszerű az orr- és szájnyálkahártya minél nagyobb területére felvinni. Az átfogó hatékonyság érdekében használja a VIROSTOP orrspray-t az Ön által előnyben részesített orális alkalmazási formával (szájspray vagy Fytofontana pasztilla) kombinálva.

A VIROSTOP hosszú távon is alkalmazható. Fokozott fertőzésveszély esetén a szokásosnál is nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, különösen, ha otthon egy családtagunknál tapasztalunk vírusos betegséget. A védekezésben segítségére lehet a felnőtteknek és a 6 éven felüli gyermekeknek fejlesztett VIROSTOP száj- és orrspray, valamint a 12 éves kor felett használható VIROSTOP pasztilla. A legkisebbek számára pedig már elérhetőek a V-STOP szirupok: 6 hónapos kortól használható a V-STOP KIDS gyermekszirup, 3 éves kortól pedig a V-STOP JUNIOR gyermekszirup.


Termékek

Az összes cikk megtekintése

Kapcsolódó cikkek